hrpwr.hu: „Aki panaszkodik, az nem vezet”
Jon Gordon a vezetés, a szervezeti kultúra és az együttműködés témáinak nemzetközi hírű szakértője, a világ TOP50 kiemelt előadóit 2019-ben összesítő lista 11. helyezettje. Számtalan leadershipkonferencián szólal fel, ahol a Fortune 500 cégeknél szerzett tapasztalatait és az általa írt húsz könyv eredményeit osztja meg vállalati hallgatóságával. Emellett folyamatosan publikál az amerikai sajtóban (The Today Show, CNN, CNBC, Forbes Magazine). Az amerikai menedzsmentszakértő jövő nyáron első alkalommal látogat Magyarországra, a teamwork2021 rendezvény keretei közt. Ennek kapcsán beszélgettünk vele a nagyszerű csapatok titkairól, ami az előadása témája is lesz majd.Kapcsolódó cikkek
- A szüleinktől kapott üzenetek dolgoznak bennünk vezetőként
- Csak az lehet jó főnök, akit szeretnek?
- „Többet foglalkozom a dolgozóim lelkivilágával, mint bármi mással a cégnél”
- Ne csak a tennivalókról, hanem az érzelmeinkről is készítsünk to-do listát!
- A szeretet mint szupertápanyag, ami elvezet a jobb döntésekig
Mi vitte rá, hogy a jó csapatok építésével kezdjen el foglalkozni?
A munkámból következett: edzők kértek fel, hogy beszéljek a hivatásos és egyetemi sportcsapataikkal, és ezek a tapasztalatok vezettek el odáig, hogy elkezdtem törni a fejem a témán. Mintázatok rajzolódtak ki előttem, ezek pedig alapelvek lefektetéséhez és gyakorlatok kitalálásához vezettek el. Később felismertem, hogy ugyanezek a mintázatok érvényesek az üzleti teamek esetében is.
El tudná mondani, hogyan hozhatunk létre különálló egyénekből egységes, pozitív és erős csapatot?
Jon GordonEgy könyvnyi terjedelem lenne szükséges ahhoz, hogy ezt kifejtsem – ezért írtam meg a The Power of a Positive Team című könyvemet. De hogy egy rövid és ütős magyarázattal szolgáljak: amikor a csapat úgy dönt, hogy egymást fogják szolgálni ahelyett, hogy magukat szolgálnák, és amikortól elhiszik, hogy együtt egy pozitív jövőt hozhatnak létre, ez egységessé és erőssé teszi őket.
Léteznek olyan körülmények – mint most a koronavírus-világjárvány –, amikor igen nehezünkre esik pozitívnak maradni vezetőkként, csapattagokként, és csapatszinten is. Mit veszítünk el a virtuális térben, és mivel pótolhatjuk ezt?
Az a legfontosabb, hogy a virtuális térben is találjunk időt a kapcsolódásra csapatként, és végezzünk virtuális csapatépítő gyakorlatokat. Például a „három H” nevű gyakorlatommal nagyon jó eredményeket lehet elérni. Erről az előadásomban beszélek majd bővebben.
…De kétségtelen, hogy vannak olyan helyzetek az életünkben, amikor egyszerűen lehetetlen pozitívnak maradni. Azt kell mondanunk az embereinknek, hogy az ilyen helyzetekben is maradjanak pozitívak?
Pozitívnak lenni nem egyenlő azzal, hogy nem veszünk tudomást a valóságról. Csak annyit jelent, hogy megőrizzük az optimizmusunkat, hitünket és reményünket a nehéz helyzetekben, küzdelmeink közepette is, azért, hogy egy jobb valóságot hozhassunk létre. Ez az egész nem a hamis pozitivitásról szól, hanem arról a fajta szemléletről és hozzáállásról, ami a való életben a nagyszerű csapatok építéséhez, a sikerünkhöz vezet el.
Lát bármilyen különbséget előadásai során a közönsége hozzáállásában attól függően, hogy az Egyesült Államokban vagy a világ más részein ad elő?
Különböző kultúrákat eltérő gondolkodásmódok jellemeznek. De az Egyesült Államokban is sokakat találunk, akik nem gondolkodnak pozitívan vagy optimistán. Bárki elsajátíthatja ezt a fajta gondolkodásmódot, bárki változtathat a perspektíváján.
Hogyan kezelhetjük a csapatunkban felbukkanó negativitást?
Beszélnünk kell róla a csapatunkkal. A legnagyobb hiba, amit a vezetők elkövetnek, az, hogy nem teszik szóvá a csapatukban tapasztalt negativitást és pesszimizmust. Vezetőként szembe kell néznünk ezekkel, és beszélnünk kell róluk, mert csak így segíthetjük elő a csapatunk fejlődését és a csapatmunkát. A nagyszerű csapatok közös vízióval és misszióval rendelkeznek. A fásultságon azzal kerekedhetünk felül, ha emlékeztetjük őket a közös víziónkra, missziónkra, és arra, hogy milyen célért dolgozunk. Beszélnünk kell velük arról, hogy merrefelé megyünk, és hogy miért akarunk odajutni.
Mihez kezdhetünk a saját negativitásunkkal, ha vezetők vagyunk? Panaszkodhatunk azért néha?
Vezetőként a legtöbb munkát saját magunkon kell elvégeznünk, mivel a vezetés a hit átadását jelenti. Ha bennünk nincs meg a pozitivitás, akkor másokkal sem tudjuk megosztani azt. A csapatunknak a legjobb formánkat kell hoznunk. Ez nem jelenti azt, hogy egy vezetőnek ne lehetnének rossz napjai. Rendben van az, ha valódiak vagyunk. Az egész arról szól, hogy megmutassuk a csapatunknak: felül tudunk kerekedni a nehézségeken. Ha mi le tudjuk győzni a nehézségeket, akkor ők is le tudják. Példát kell mutatnunk nekik. Aki panaszkodik, az nem vezet. A vezetők nem panaszkodnak, hanem a megoldásra koncentrálnak.
Sokat ír a szeretetről és az elszámoltathatóságról, és hogy mindkettő szükséges, ha nagyszerű csapatot akarunk létrehozni és fenntartani. Miért éppen ez a kettő? Fontosabb-e az egyik, mint a másik, ha választani kell?
A csapatunknak tudatában kell lennie, hogy egyénenként törődünk velük. És ugyanekkor felelősségre is kell vonnunk őket, hogy a legjobbat hozzák ki magukból a csapat számára. A kiemelkedő vezetők együtt alkalmazzák a kettőt: törődöm veled, és ugyanakkor felelősségre is vonlak, hogy a legjobbat hozd ki magadból, és a legjobbat nyújtsd a csapat számára. Ha ezt teszem, akkor fejlődni fogsz, és hozzájárulsz ahhoz, hogy a csapat is fejlődjön.
Sokat ír arról is, hogy mennyire fontos kapcsolatot építeni a csapattagokkal. A jelenlegi helyzetben milyen tanácsokat tud adni erre vonatkozóan, az online és hibrid csapataink számára?
Az alapelvek most is ugyanazok: kommunikáljunk, kapcsolódjunk, köteleződjünk el feléjük, és törődjünk velük (angolul ezt 4C-nek nevezi: „communicate, connect, commit, and care”). Találjuk meg a módját, hogy ezeket mindennap megtehessük!
Hogyan tudjuk megőrizni az összetartást a virtuális csapatainkban, és hogyan motiválhatjuk őket hatékonyan?
Biztosítani kell, hogy időt találjunk az online kapcsolódásra, és ilyenkor minden csapattagot bevonjunk. Mindenki oszthassa meg az ötleteit, és legyen része a meetingnek. Ne hagyjuk, hogy csak egy ember beszéljen! Team building gyakorlatokat is bevethetünk.
Hogyan lehet minden csapattagot bevonni? Hogyan hozhatunk létre egységet, ha a csapatunk diverz?
Szükségünk van a diverzitásra a csapatban. A fontos az, hogy olyan diverz, sokféle emberből álló csapatunk legyen, ahol a tagokat összekötik a közös értékek, alapelvek, misszió, vízió, és annak a vágya, hogy együtt valami nagyszerűt hozzanak létre. Ez egyesíti a csapatot.
Mindenki számára az a jó megoldás, ha csapatban dolgozik? Kell-e kényszerítenünk, ha valaki egyéni munkában jobban teljesít?
Igen, mert ha nem minden csapattagunk csapatjátékos, akkor soha nem lesz nagyszerű a csapatunk. Egy emberből még nem lesz csapat, de egyetlen ember szétzilálhat egy csapatot. A csapattagjainknak együtt kell evezniük, ugyanabba az irányba, másképp nem működik.
Hogyan őrizhetjük meg a saját határainkat egy jól működő csapatban?
Folyamatosan dolgoznunk kell saját magunkon. És emellett a csapatunk fejlődéséhez is hozzá kell járulnunk. A legjobb, amit tehetünk, az, ha fejlesztjük a saját képességeinket, ha dolgozunk azon, amiben tehetségesek vagyunk – és aztán mindezt a csapatunk szolgálatába állítjuk. Azáltal, ha az erősségeinket a csapatunk szolgálatába állítjuk, mi magunk is erősebbek leszünk, tovább gyarapodunk.
Mi a helyzet az alapvetően versengő munkakörökkel (gondolok itt például a salesre)?
Minden csapat számára az a kulcs, hogy egymásért, és ne egymás ellen versengjenek. Minden csapattagnak tudnia kell: a verseny célja az, hogy a csapat jobb legyen, és miközben egymásért versengenek, a csapattagjaik fejlődését segítik elő. Ha én magam magasabb szinten teljesítek, ezzel megmutatom neked, milyen ez a magasabb szint, és hogy mit kell tenned ahhoz, hogy te is elérd ezt a szintet. Ez végül mindenkinél szintnövekedést idéz elő.
Vannak olyan tipikus csoportszerepek, amelyek minden jól működő csapatnak részei?
Az a fontos, hogy tisztában legyünk vele: néha mi vagyunk a sztárok, máskor viszont a sztár segítői vagyunk. A lényeg, hogy a „mi”-t az „én” elé helyezzük. A nagyszerű csapatok létrehozásában kulcsfontosságú, hogy a csapatot tegyük az első helyre.
Milyen tulajdonságainkat és képességeinket kellene már gyerekkortól kezdve fejlesztenünk, hogy alkalmasakká váljunk a csoportmunkára?
Gyerekként mindannyiunknak meg kellett tanulnunk együtt játszani. Odaadni, elvenni, és megosztani a játékot. Ennek elsajátítása nélkülözhetetlen a nagyszerű csapatmunkához.
Az eseményen a legnagyszerűbb csapatok titkáról fog beszélni. Megosztana velünk ebből valamit?
El kell jönniük, és meg kell hallgatniuk az előadásomat, akkor megtudhatják!
| Ott leszünk mi is 2021. június 18–20. között! Üdvözlet Jontól: |
